2018. január 24., szerda

Hetedik fejezet

Miután Ethant hazavitték, azonnal beestem az ágyamba. Hihetetlenül megterhelő nap volt, és a java még el sem jött addigra. Ugyanis megígértem Niall-nek, hogy elmegyek vele valami szórakozóhelyre. Semmi kedvem nem volt, legszívesebben átaludtam volna az egész hetet. Ráadásul másnap Joshsal volt találkozóm, így nem akartam teljesen másnaposan menni. A szöszi srác sms-ében azt írta, kilencre értem jön, és bevetjük magunkat az éjszakába. Aha. Alig vártam. 
Mivel Ethan után volt még öt órám, a felét alvással töltöttem. Jól esett feküdni a kanapémon, egy pokrócba bebugyolálva. Átgondoltam a napom, és rájöttem, hiányozni fog a forgatás. A stáb, Christina, még a rendező is. A film hatalmas siker lesz a tinilányok körében, még akkor is, ha csak egy fel év múlva lehet majd látni a moziban. Rengeteg twitt szól rólunk, máris szerelmesek a filmbe, pedig még a trailert sem látták. Az hamarosan, szinte a forgatás befejezése után látható lesz, hiszen folyamatosan vágják hozzá a jeleneteket. 
Niall elvállal egy másik romantikus filmet, én pedig elutazok Európába. Kicsit féltem a változástól, de nem annyira, hogy feladjam amit terveztem. Azt tudtam, hogy csak a filmbemutató után indulhatok, de addig is legalább ki tudom pihenni magam. A filmbemutató hatalmas durranás lesz, egész Hollywood-ot elhívták rá, a legnagyobb sztárok is kíváncsian várják már. A rendező máris ideges, amit nem értek, hiszen a forgatókönyvön kívül semmibe nem lehet belekötni. Talán még Niall színészi játékába az elején, de a végére sikerült belejönnie, és mára már természetesen tudja előadni David karakterét. 
Hét óra felé úgy döntöttem, ideje elkezdeni készülődni. Egy lány sosem kezdheti hamar, és mivel a másnapi randevúmra már kiválasztottam egy királykék koktélruhát. Nem volt kirívó, egyszerűen csak tökéletes egy vacsorához. Viszont egy buliba valami vagány, kirívó, csipkés kell, amivel magamra vonhatom a férfiak tekintetét. Sóhajtva dobtam le magamról a felsőm és rövidnadrágom, majd elkezdtem turkálni a gardróbomban. Három ruha akadt a kezembe, mindegyik teljesen más volt. 
Az első egy fekete, pántnélküli ruha volt. Teljesen testhez simuló, térdig érő. Az alja fenéktől lefelé tiszta csipke volt, azonban nem éreztem az igazinak. Szép volt, de nem. A második választásom egy púderrózsaszín maxiruha volt. Spagettipántos, teljesen lezser. Imádtam ezt a ruhám, de valami különlegeset akartam. A harmadik ruhát fel sem próbáltam, hiszen megakadt a szemem a tökéletes darabon. 
Egy vörös, derékban húzott, combközépig érő csoda. Legfőképpen a háta tetszett. Nem tudom, hogy sikerült összehozni, de hátul semmi sem tartotta. Imádtam. Ezt a darabot még egyszer sem viseltem, ahhoz túl vad és dögös volt. Most viszont, itt volt az alkalom. 
Így hát választottam hozzá egy fekete magassarkút, és a fürdőbe sétáltam. Sokáig álltam a tükör előtt, mire sikerült eldöntenem, hogy szeretném látni a hajam. Előkaptam egy hajvasalót, és hosszú szőke fürtjeimet szögegyenesre varázsoltam. Szerintem mióta a forgatás tart, egyszer sem volt még egyenes. Göndören a hátam közepéig ért, így viszont már majdnem a fenekem érte. Imádtam. A sminkem nem akartam túlzásba vinni, hiszen előre tudtam, hogy vörös matt rúzst szeretnék a ruhámhoz. Miután a szemem alatti karikáimat eltüntettem a kedvenc korrektorommal, lepúdereztem az arcom. Mivel így túl sápadtnak láttam magam, ezután a bronzosítómhoz nyúltam. Egy korallos pirosítót választottam, majd egy highlightert. Nem akartam túlzásba vinni a csillogást, hiszen nem ez volt a fő célom. A szemöldököm is megformáztam egy szőke szemöldökceruzával. Ezután egy szempillaspirált tettem fel, majd következett a vörös szájceruza, erre pedig a rúzs. A tükörben elégedetten vizslattam magam, majd a konyhába mentem. Éppen sikerült elkészülnöm, ugyanis amint belekortyoltam a vizembe, csengettek. Felkaptam a kis fekete táskám, és kitopogtam az ajtóhoz. Kinyitottam, és Niall elkerekedett szemmel vizslatott. Tetőtől talpig végigmért, a hajamon is elidőzött a tekintete, de a számom a kelleténél tovább. 
- Nahát - csak ennyit tudott kinyögni, mire elnevettem magam. A ruha és a cipő kiemelte a vékony lábam, aminek duplán örültem. - Gyönyörű vagy - dicsért meg, mire kicsit elpirultam. Ő csak lazán egy farmert viselt, és egy sötétkék farmeringet. A haját felzselézte, ami eléggé jól állt neki. 
- Te is kitettél magadért - bezártam magam mögött az ajtót. Ahogy lehajoltam, a hajam oldalra hullott, így a hátamat is láthatta Niall. Amint megfordultam, éppen a tarkóját vakargatta zavarában. Nem ez volt a célom, de ha már elnyertem a figyelmét, egész este magamon akartam tartani. 
- Taxival jöttem, és elviszlek az abszolút kedvenc szórakozóhelyemre. A bátyám, meg pár barátom is ott lesz, remélem nem zavar - vonta meg a vállát. Kinyitotta nekem a taxiajtót, majd miután a sofőrrel váltottunk pár szót, újra rám figyelt. 
- Mi az? - kérdeztem már én is zavartan. Pillantásaitól kezdtem kellemetlenül érezni magam. 
- Semmi, csak sosem láttalak még ennyire kicsípve. Már nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet volt a húgod nélkül eljönni - vigyorodott el, mire csak megforgattam a szemem. Tipikus. 
- És merre van a kedvenc helyed? - tereltem a témát valami értelmesebb dolog felé. 
- Hát, nem tudom te mihez vagy szokva, de ne ilyen elit sztárokkal teli klubbra gondolj. Jó, azért elég híres így a városban, rengeteg fiatal jár oda, elég nehéz lenne bejutni, ha nem lenne haverom a kidobósrác - kacsintott rám. 
- Mennyire szoktad magad leinni? - kérdeztem gúnyosan, mire csak védekezően maga elé tartotta a kezét. 
- Azután kérdezd meg, hogy kóstoltad már itt a vodka narancsot - röhögte el magát. 
Egész úton beszélgettünk, még egy viszonylag normális szelfit is sikerült csinálnunk, amit fel is tett Twittere ezzel a szöveggel: "Indulhat az éjszaka @ClarissaMercer?"
Mikor megérkeztünk, Niall kifizette a fuvarunkat, és egy hatalmas szórakozóhely előtt találtam magam. Több emeletes volt, hatalmas sor kígyózott a bejárat előtt. Tizennégy-tizenöt évesektől kezdve egészen a negyvenéves korosztályig, vegyesen. Pár rosszalló pillantást kaptunk, amikor előresétáltunk, kielőzve az egész sort. 
- Csá, Fred - fogott kezet a szöszi srác a kidobóval. Próbáltam figyelmen kívül hagyni a sok nem túl kedves kommentet, de részben örültem, hogy nem ismertek fel az emberek. 
- Csá, haver. Húha, ki ez a szépség, akit magaddal hoztál, - bókolt nekem a fekete hajú srác. Bevallom, eléggé jól nézett ki a borostájával, de nem akartam flörtölni vele, így hagytam, hogy Niall mutasson be neki. 
- Clary, ő itt Fred, régi gimis haverom, Fred, ő itt Clare, együtt dolgozunk a filmben amit szerepet kaptam - Fred odahúzott magához két puszira, amit eléggé kínosnak találtam, de látszólag ő jól szórakozott. 
- Örülök, hogy megismertelek - kacsintott rám. Zavaromban csak mosolyogtam, és igyekeztem az utcát vizslatni a nyomulós srác helyett. Niall észrevette szótlanságom, ezért elköszönt, és karon ragadott. Ahogy beértünk, orrom megcsapta a dohány és alkohol keveredése, ám kifejezetten élveztem az illatot. A hely tele volt emberekkel, a szőke srác maga elé fordított, és a hátamnál fogva próbált utat törni. Izzadt fiatalok tapadtak rám, a zene hangosan üvöltött. Éppen valami összesimulós szám szólt. Annyira tömve volt a hely, hogy a szőke sráccal szorosan egymáshoz bújva kellett araszolnunk. Minden egyes lépésemnél jobb lába az én két lábam közé siklott, amitől kicsit kellemetlenül éreztem magam. Már ott bántam, hogy egyáltalán rábólintottam az estére egy héttel azelőtt. Egészen a bárpultig lökdösött, ahol végre meg tudtunk állni.
- Mit kérsz? - próbálta túlkiabálni a tömeget. Ráhajoltam a pultra és a mellettem álldogáló férfit néztem. Teljesen magába roskadt, percenként öntötte magába a vodkát. Biztos szerelmi bánat volt.
- Vodkanarancsot - vetettem oda Niall-nek, aki bólintva kikérte italainkat. A csapos srác pillanatok alatt elénk varázsolta. Hatalmasat kortyoltam, a jéghideg folyadék kissé marta a torkomat, de kellett egy bátorító. A szöszi srác előkapta a telefonját és mosolyogva sms-ezett. Gondoltam, hogy éppen a húgomnak számol be az est részleteiről, de a következő pillanatban elkapott, és elkezdett húzni, fel a lépcsőn, az egy fokkal halkabb és hangulatosabb emeletre. A lépcsőn szerelmespárok nyalták egymást, szinte alig fértünk el mellettük. Ők azonban nem zavartatták magukat.
Amint felértünk, Niall elengedte a karon, és egy csapat fiatal felé vetette az irányt. Csak lestem hová megy, de természetesen követtem. Kezet fogott a srácokkal, a lányoknak puszit adott. Szinte azonnal közrefogtak és sorra mutatkoztak be, bár nem nagyon sikerült megjegyeznem a neveket. Ben, akinek Tasha a barátnője, Jim, aki szingli, Zurita, aki eléggé hasonlított rám, és Carter, aki eléggé visszahúzódónak tűnt. Leültünk hozzájuk, és azonnal kellemes beszélgetésbe kezdtünk. Niall és Tasha közé ültem be, a barna hajú lány már a kezdetektől szimpatikus volt.
- Na és mondd csak Clare, milyen érzés a mi ír manókkal dolgozni? - a szőke srác csak megrázta a fejét a becenév hallatán.
- Borzalmas - mindenki felnevetett a válaszomra, kivéve Niall, aki sértődötten felhúzta a szemöldökét.
- Na erre innod kell ha már megbántottal, túl józan vagy még - a körök egyre gyorsabban jöttek, a végére már tömény vodkát ittunk. Ben és Tasha eléggé összemelegedtek ülve, de még Carternek is megeredt a nyelve.
- Na, jól van gyerekek, álljunk fel táncolni, mert már eléggé a fejembe szállt a vodka - javasolta Zurita, mire mindannyian felálltunk. Meginogtam, így a szőke lány nevetve karolt belém. - Úgy érzem te máris berúgtál - egyszerre vihogtunk fel. Egy gyönyörű csipkés miniruhát viselt, amit eléggé megirigyeltem.
- Clary-nél nincs olyan, hogy berúgott - karolt át minket a szöszi srác, de csak összemosolyogtunk.
- De rajtad eléggé érzem - fintorogtam, ugyanis dőlt belőle a sörszag.
- Na ne mondj ilyet egész este csak bántottál. Ezért minimum öt számot táncolnod kell velem - kacsintott rám, majd előrefutott a srácokhoz. A lépcsőn hatalmas tömeg volt, valamiért mindenki akkor indult meg valamerre. Zuritával egymásba kapaszkodtunk, így lépdeltünk lefele.
Nagyon szimpatikus lány volt, és teljesen közvetlen. Megtaláltam vele a közös hangot, úgy voltam vele, talán lehetünk barátok. Eléggé távolinak tűnt, hogy barátaim legyenek, mert a munkám miatt érdekbarátokon kívül nem sok akadt.
Leértünk az első emeltre, és Niall azonnal valami idióta táncba kezdett. A tömeg körülöttem egy emberként mozgott a remixre, ami éppen ment. A Dj kitett magáért, remek hangulatot teremtett. Végiggondoltam, miért nem járok többet szórakozni, de nem tudtam érveket felsorakoztatni. Az ital a fejembe szállt, egy épkézláb gondolatom sem volt, de ahogy észrevettem, a többieknek sem. Carter egy lánycsapatot fűzött Niall társaságában, Ben és Tasha vad csókolózásba kezdtek, mi pedig egyszerre nevettük el magunkat hárman: Jim, Zurita és én. Őszintén nem tudtam táncolni, azonban akkor nem érdekelt. Egyszerre mozogtam a tömeggel, magamat is meglepve a mozdulatokon. A csípőm ütemre ringott, a hajam vizesen tapadt a nyakamra, nem érdekelt semmi az égvilágon abban a pillanatban. Zuritát elkapta valami srác, én pedig magamra maradtam, de még ez sem hatott meg. Egy kéz elkapta a derekam, és közel húzódott hozzám. Nem néztem meg egyből a tulajdonost, hiszen a parfüm elárulta. Egy vidám, ugrálós szám következett, mire vigyorogva maga felé fordított és elkezdett idiótán ugrálni. Nem bírtam ki nevetés nélkül.
- Öt számról volt szó, nem hagyhatsz itt egy férfiért sem addig - emelte fel a mutatóujját játékosan.
- Basszus, pedig most készültem menni - sóhajtottam fel sértődötten. Nem hagytam figyelmen kívül a rám irányuló pillantásokat, ám egy srác sem volt annyira tökös, hogy odajöjjön. Így maradtam Niall- nél, aki eléggé kellemes társaságnak bizonyult. Újabb vodkanarancsot kaptunk Bentől, aki vigyorogva figyelt minket Tasha társaságában. Nem értettem miért, annyira vicces látványt azért nem kelthettünk.
- JÓ A BULI EMBEREK - kiáltott fel a lépcsőn egy srác, majd egy üveg pezsgőt kezdett el locsolni a tömegbe. A hajam és Niall inge bánta a mozdulatot.
- Jézusom, olyan szagotok van, mint a rossz alkoholistáknak - jelent meg Zurita fintorogva, mire a szőke srác átölelte.
- Most már üdv a klubban - kacsintott rá, a lány pedig megforgatta a szemét.
- Megnyugodtam, nem csak szerintem vagy borzasztó idegesítő - igazítottam meg a ruhám. A lánnyal összenevettünk, Niall pedig sértődötten szólalt meg.
- Egy tánccal még mindig jössz nekem - vetette oda, mire csak bólogattam. Amint elment, a bár felé vettük az irányt. Szerencsére éppen volt két szabad hely, ezért letelepedtünk. Rendeltünk még egy kört, amit már nem kellett volna.
- Na és, mondd csak, mi van köztetek? - az italunkat szürcsölgettük, miközben Niall felé intett.
- Semmi. A húgommal randizgat - megvontam a vállam. Őszintén meglepődött, kikerekedő szemmel nézett rám.
- Komolyan? Egyszer sem említette nekünk, pedig általában szokta. Hm. Érdekes - kicsit magába roskadt, de nem volt sok ideje emésztgetni a hallottakat, ugyanis egy harminc év körüli srác odajött hozzánk. A haverjai vihogva figyelték. Kipirosodott az arca a sok alkoholtól, és az sem tette nyugodtabbá, hogy kíváncsian vártuk, mit szeretne.
- Ööö, sziasztok, bocsi a zavarásért, de a legénybúcsúmon vagyok, és hát öö, valamelyikőtök nekem adná a melltartóját? - kérdezte esetlenül, mire elnevettük magukat. Zurita rám nézett, de rajtam nem volt melltartó, így benyúlt a ruhája hátuljához, és máris a kezében volt a fekete darab. A srácok hangos füttyögésbe kezdtek, és odajöttek hozzánk.
- Hú, ez aztán nem semmi öreg, ilyen szép lányokhoz idejönni - karolt át minket az egyik.
- Ha nem nagy kérés hölgyek, egy tánccal megajándékozzák a barátunkat? - kérdezte egy másik.
- Persze - mondtam miközben felhúztam magammal a megszeppent lányt.
- Talán nem volt jó ötlet odaadni a melltartóm - motyogta a hátam mögött, mire hangosan felnevettem magam. A srácok elkaptak minket, és abból a beígért egy számból a végére tíz is lett. Természetesen közben újabb vodkanarancsok jöttek.
A testem teljesen átjárta az alkohol, a józan ítélőképességemet elvette, az egyensúlyérzékemmel együtt. Nem voltam hozzászokva ehhez a mennyiséghez, így a végére már eléggé rosszul voltam. Szinte ugrándoztam örömömben, amikor Niall végre odajött hozzánk.
- Sajnálom srácok, de a hölgyek túl sokat ittak már - sajnos igazoltam az állítását, ugyanis ahogy egy lépést tettem felé megbotlottam. Egyenesen a karjába estem. Fogalmam sincs hogy, de Zurita bírta a piát, sokkal jobban, mint én.
Mindketten elkaptak, és sebes léptekkel hagytuk el a szórakozóhelyet. Niall hívott egy taxit, majd amint kiértünk, arcom megcsapta a friss levegő. Máris sokkal jobban éreztem magam, azonban messze nem elég jól.
- Hé, hé, még egy kicsit bírd ki, mindjárt itt a taxi - mosolygott rám Niall, miközben nekitámaszkodtam.
- Rosszul vagyok - motyogtam a vállába.
- Mindjárt jobb lesz világsztár - kacsintott rám Zurita. Hamarosan megérkezett a taxi, ahova alig bírtam beülni. Niall vállára hajtottam a fejem, és azonnal elnyomott az álom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése